(In memoriam, megemlékezések a feltalálóról az EREDET főmenüben)

A feltaláló

Sámsondi Kiss Béla

1899-1972

Az ár ellen is haladni próbáló, újító, feltaláló építész.

A budapesti Műegyetem elvégzése után Sámsondi Kiss Béla Temesváron lakóházakat tervezett és kivitelezett: Gipsz álmennyezetet alkalmazott. Véletlenül cementhabarcs ömlött erre a felületre. Csodálkozva tapasztalta, hogy gyors megszilárdulás után – ellentmondva az elméleti szabályoknak – kitűnő minőségű homokbeton jött létre.

Ez a véletlenszerű felismerés alapozta meg az általa feltalált technológiák, építésmódok és rendszerek (ezt a fogalmat is ő vezette be) egész sorozatát, magával hozva alapvető építészeti újdonságokat is.

A gipsz betondermesztő hatása csak vékony szerkezetnél érvényesül. Így létrehozta a szervezet sejtrendszeréhez hasonló cellás jellegű szerkezeteket. A dermesztett beton nem gyakorol hidrosztatikai nyomást, így nincs szükség zsaluzatra. Bennmaradó zsaluzatként a gipsz vagy más kiegészítő anyag lépett be. A gipszbe szívódott keverővíz utókezelő nedvesítésként visszaáramlik a betonba, így automatikus technológia jön létre.

A vékony, 1-3 cm vastag homok-, gipsz- vagy dermesztett betonszerkezet teherhordó viselkedése is újszerű.

Létrejön a „modelanalóg” szerkezet. Kisebbek a vastagsági méretek, a betonacél átmérők, az adalékszemcsék. Arányosan csökken a rugalmassági modulus is, rendkívül rugalmas födémeket, falpilléreket eredményezve. lecsökken az épületsúly 1/3 - 1/5-re. Így jöhetett létre 1945-ben az a jelenség, hogy a gránátrobbanás egy födémet felemelt pilléreiről és néhány centiméterrel odébb ejtette vissza károsodás nélkül. Talán innen jutott eszébe Sámsondi Kiss Bélának a födémemelés (lift-slab) technológia, melyet épületkísérlet szinten 1954-ben (!) meg is valósított.

Az alapvető szerkezeti újszerűségből kiindulva alapvető építészeti újdonságok jöttek létre. A kétirányú teherhordó, merevítő cellás szerkezetek magukban hordozták a többfunkciós falak, pillérek, födémek lehetőségét. A teherhordó szerkezet így beépített polc, szekrény, világítótest, légcsatorna is lett egyben.

Többszáz ilyen találmány-szintű ötletet ajánlott fel ingyen az államnak 1955-ben, bízva a tömeges alkalmazhatóság racionalitásában. Hőtechnikailag aktív homlokzatok, keret nélküli ablakok, öntisztító padlójú helyiségek, egészen a háromsebességű közlekedésre épített lineáris városig és a „csináld magad” építkezési módszámtalan változatáig.

Sajnos századunk Ortega y Gasset-i tömegértelmezése ellen kellett szélmalomharcot vívnia.

Merész és a szabályzatokon túlhaladó szerkezetű épületei megvalósítását az 1944-ig a budapesti Városházán dolgozó Kazinczy Gábor tette lehetővé. Bátor hivatalnok volt, s nem csupán az. Ő vezette be világhírre téve szert a betonplasztikusság állapotát feltételező méretezésmódot.

1945-48 között reménykedett a központosított gazdaság elméletben indokolható racionalitásában. Hihetetlen makacssággal próbálta meg rendkívül anyag- és energiatakarékos, de intelligens munkaerőt igénylő építésmódjait érvényesíteni.

Először Vas Zoltán, a Gazdasági Tanács akkori vezetője ábrándította ki, aki értelmes cinizmussal felvilágosította: csak úgy érvényesülhet, ha középszerűnek tetteti magát, s megvárja míg kinevezik valami posztra. Ezt moralitása nem viselte el.

Nem értett az önreklámozáshoz, azonnal felfedte kártyáit. Tehetséges emberek értékelték ezt a stílust. Így váltak partnerekké Molnár Farkassal, majd az Olgyay testvérekkel. Sajnos a történelem mindkét kapcsolatot megszakította, s Kazinczy Gábor is emigrációba kényszerült.

Ő kitartott itthon. 1937-ben már mozdult: átjőve Erdélyből. Nem akart még egyszer áttelepülni, bár meghívást kapott 1948-ban az USA-ba.

1945-ig egyre nagyobb megbízásokat kapott. 1946-ban még első díjat nyertek az Olgyayakkal a Magdolna vásári Lakótelep tervpályázatán. A szovjet rendszerű gazdaságban azonban nem sikerült módszereinek tömeges alkalmazása. Kézenfekvő volt ez, hiszen éppen az anyag- és energiapazarló, s a „stupid proof”, csak betanított munkát igénylő módszerek váltak szükségszerűen uralkodóvá. (Jómagam kezdő építészként találkoztam elásott cementtel és betonvassal – így teljesítették a tervet szélső esetben.) Ezekben az évtizedekben is akadt azért értő ember a szakmai vezetésben. Kísérletezéseiben támogatták, de tömeges alkalmazásban természetesen nem.

Ő maga hihetetlenül termelékeny volt az újításban. Egy kísérleti lakóházánál például négyféle födémet, háromféle külső falszerkezetet alkalmazott. Szilikát bázisú könnyűszerkezetei építésénél kénytelen volt alapvető épületfizikai felfedezésekre is szert tenni.

Nehéz volt rávenni 1965-ben arra, hogy fő elgondolásait szakkönyvben foglalja össze. A kiadó kifogásolta: mire az oldal aljára ért, már nem tartotta elég jónak az oldal tetejét, pezsgő új gondolatait önmagával szembesítette.

Igen sok alapvető elgondolása azért az utóbbi évtizedekben elismerést nyert és érvényre jutott.

Sohasem panaszkodott erőfeszítései hiábavalósága miatt. Képtelen volt bárkit megbántani, hihetetlen empátiával rendelkezett. Méltósággal és humorral viselte a szegénységet is. Kitűnő és értő tanítványai voltak, s ez a maga módján megelégedetté tette.

Dr. Sámsondi Kiss György

(A FUGA kiállítás tablójáról)

Megemlékezések halála után az 'EREDET' főmenüben.

Barátok, tanítványok, munkatársak

Plesz Antal (1930-2014)

MMA portrék Az emberépítész - Plesz Antal építész portréja (mediaklikk.hu) - 50 perc, 2021 - rendező, operatőr: Tóth Péter Pál

Kós Károly Egyesülés Országépítő folyóiratának melléklete 2015-02 (epa.oszk.hu) (PDF itt)

Bodonyi Csaba (1943)

mmakademia.hu

mottó:

„Sokan képesek fantasztikusat létrehozni, de EGYSZERŰT csak kevesen." (Sámsondi Kiss Béla)

részlet:

Dénes Eszter: Bodonyi Csaba építészművész pályaképe

A jó reményű polgári gyermekkort kényszerűségből ugyan alföldi tanyasi gyermekévek követték Bodonyi Csaba életében, de ezek a nagy szegénységben és boldogságban eltöltött évek életre szóló gondolati és érzelmi forrást jelentettek számára. A tanulmányait kitűnően végző ifjút szülei a neves debreceni Fazekas Mihály Gyakorló Gimnáziumba, majd a család költözése okán a miskolci Földes Ferenc Gimnáziumba íratták. A pályaválasztására döntő hatással volt ábrázoló geometria tanára, Imreh Zsigmond, aki jól példázta, hogy a természettudományos és a művészeti érdeklődés nem zárja ki egymást. A két terület az építészetben fonódik össze, ezért nem volt kérdés, hogy e számára ismeretlen útra lépjen. A sikeres felvételit követően a budapesti Műegyetemen kezdte meg tanulmányait, a megélhetést pedig egy alföldi állami gazdasággal kötött ösztöndíj biztosította erre az időre. A fiatalon házasodó egyetemi hallgató azonban kénytelen volt a sok kötelezettséggel járó szerződést hamarosan felbontani, majd az ösztöndíj visszafizetéséhez évhalasztással munkahelyet keresett. Így került még egyetemistaként a Miskolci Tervezőirodába, ahol Klie Zoltán műtermében és Dufala József belsőépítész mellett kezdte meg gyakorlatát. E lépés döntő jelentőségű későbbi pályája szempontjából, itt ismerkedett meg Plesz Antallal, későbbi mesterével. Ezt követően néhány hónapot dolgozott Toldi János fővárosi műtermében. A munkával töltött egy esztendő rendkívül hasznosnak bizonyult, új szemlélettel és lendülettel fogott neki tanulmányai befejezésének, amelyhez – bár továbbra is dolgozott tanulmányai mellett – ismét ösztöndíjas szerződést kellett kötnie, ezúttal a miskolci Északtervvel. Az egyetemi éveket nagy formátumú oktatók tették feledhetetlenné (Pelikán József, Gábor László, Hajnóczy Gyula, Szentkirályi Zoltán, Reischl Antal, Weichinger Károly, Medgyessy Tamás, Varga László), de legnagyobb hatással rá korának egyik leginnovatívabb mérnöke, Sámsondi Kiss Béla volt.

A diplomavédést követően, az Északtervvel kötött szerződés értelmében Nagy Zoltán és Plesz Antal műtermében kezdte meg a munkát...

A betiltást követően újrainduló Mesteriskola posztgraduális képzése meghatározó fordulat volt életében. A sikeres felvételit követően a mesterválasztás ekkor még a klasszikus szabályokat követte: a tanítvány választott, akit a mester vagy elfogadott, vagy elutasított. Bodonyi Csaba – az előzetes ismertség alapján – Plesz Antalt választotta, s ő elfogadta őt első tanítványaként. A mesterválasztás végül egész életére és hivatására döntő befolyással bírt...

Továbbiak:

1965-ben kiadott könyve: Szövetszerkezetes épületek (PDF)

OSZK:

ebből: